A Legfelsőbb Bíróság végzése az örmény elektori gyűlés eredménye elleni kifogás tárgyában

Kvk.I.27.023/1999/2. szám

 

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. I. S. ügyvéd (1015 Budapest, Donáti u. 7/A) által képviselt Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (1015 Budapest, Donáti u. 7/A) székhelyű kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 1999. január 3. napján tartott ülésén az Örmény Országos Kisebbségi Önkormányzatot megválasztó elektori gyűlés eredményének megállapításáról szóló ügyszám nélküli határozata ellen a kérelmező részéről 1999. január 7. napján benyújtott kifogás tárgyában az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A kérelmező 1999. január 7. napján benyújtott "panasza és kifogása" elnevezésű jogorvoslatában támadta az Országos Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda és a Nemzeti és Etnikai Hivatal eljárását illetőleg döntését az Országos Örmény Önkormányzatot választó elektor gyűlés során, illetőleg eredménye ellen.

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi és az Országos Kisebbségi Önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet 32. §-ának utaló rendelkezése szerint, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Vt.) 77-79. §-ának rendelkezése szerint a hatáskörébe tartozóan az Országos Választási Bizottságnak az Örmény Országos Kisebbségi Önkormányzatot megválasztó elektori gyűlés eredményének megállapítása tárgyában hozott határozatát vizsgálta érdemben, és azt törvényesnek és megalapozottnak találta, ezért a kifogást a Vt. 79. §-a alapján elutasította. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a kérelmező azért tartja törvénysértőnek a választás eredményét megállapító határozatot, mert az 1999. január 3-ai elektori gyűlésen, melyet a kérelmező a hazai örmény kisebbség képviselőinek első és egyetlen találkozójának tart, akadályozták az országos örmény önkormányzati választások rendező elveinek megtárgyalását, amely törvénysértő választási eredményt hozott. Ez az eljárás a hazai örmény kisebbség legitim képviselőinek belügyébe való beavatkozást jelent a kérelmező álláspontja szerint. A kérelmező egyúttal vélelmezi azt, hogy amennyiben a rendező elvek megtárgyalásra kerültek volna, az esetben konszenzus születhetett volna a különböző jelölő szervezetek és a függetlenek között az elektori gyűlésen, amely konszenzus lényegesen befolyásolhatta volna a választás eredményét.

A Vt. 77. § (1) bekezdése szerint a választási tőrvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár illetőleg jogi személy kezdeményezhet jogorvoslatot. A kérelmező - az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott kifogásában - nem a választási törvények megsértésére hivatkozik, hanem egy olyan eljárás megakadályozását kifogásolja, amelynek megengedése nem törvény által előirt kötelezettsége a választást lebonyolító szervezetnek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem volt törvényi akadálya annak, hogy a jelölésre nézve az egyes jelölő szervezetek politikai megállapodást kössenek, azonban ennek a megállapodásnak a színhelye - a rendező elvek megtárgyalása - nem feltétlenül az Örmény Országos Kisebbségi Önkormányzatot megválasztó elektori gyűlés még akkor sem, ha ez célszerűségi illetőleg hatékonysági okok indokolják. Az Országos Kisebbségi Önkormányzatokba történő jelölés eljárási szabályit illetőleg a fővárosi valamint az országos kisebbségi önkormányzati választás eljárási szabályait a hivatkozott rendelet 2-7. §-a, illetőleg 16-29. §-ai tartalmazzák, ezek megsértésére a kérelmező nem hivatkozott.

A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az Országos Választási Iroda az elektori gyűlés lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben az érintettek részére "forgatókönyv" kidolgozásával megfelelő tájékoztatást adott, az elektori gyűlés lebonyolítása törvényes rendelkezéseket nem sértett, ezért a választás eredményét megállapító kifogással támadott határozat sem tekinthető törvénysértőnek.

Budapest, 1999. január 8.

Dr. Rakvács József sk. a tanács elnöke, Dr. Kaszainé Dr. Mezei Katalin sk. előadó bíró Dr. Lomnici Zoltán sk. bíró